Bártfai Balázs Facebookon feltett kérdése nyomán egy teljes bejegyzést szentelünk a GDPR és az upsellek, cross-sellek, addonok és downsellek kérdéskörének. A cikkben, ahol nem indokolt az elkülönítésük, az egyszerűség kedvéért mind a cross-selleket ill. a downselleket is értjük az upsellek alatt.

Mikor lehet az upsell jogos érdek és nem hozzájáruláson alapuló? Bártfai Balázs

Founder, uzletiblog.hu

Az upsell jogos érdek lehet, amennyiben az eredeti vásárlás jobb felhasználhatóságát eredményezi.

On site upsell vs. follow up upsell

Fontos különbséget kell tennünk a weboldalon felkínált upsell ajánlatok és a vásárlás után, valamilyen utánkövetés formájában felkínált upsell ajánlatok között.

On site (weboldali) upsellek

A weboldali upselleket (on site) tovább lehet bontani vásárlás előtti (pre-checkout) és vásárlási utáni (post-purchase) upsellekre. On site upsellek esetében első ránézésre úgy tűnik, hogy nem történik személyes adatkezelés.

  • Vásárlás előtti upsellek (pre-checkout upsell)
  • Vásárlás utáni upsell (post-purchase upsell)

Follow up (utánkövetés) upsellek

Az utánkövetés formájában tálalt upsell ajánlatok is a weboldalon realizálódnak végső soron, azonban jelentős különbség, hogy a kiinduló eladás után, valamilyen adatkezelés útján terelik vissza a vevőt a weboldalra, hogy ott megvásárolhassa az upsell ajánlatot.

A teljesség igénye nélkül a következő utánkövetés upsell csatornák állnak az e-kereskedők rendelkezésére:

  • Email
  • Facebook, AdWords remarketing
  • Webpush értesítések

A különböző, upsell utánkövetésre csatornák eltérő adatvédelmi kérdéseket vetnek fel.

Email upsell utánkövetés

Alapvetően logikusnak tűnik, hogy egy e-mailben tálalt upsell ajánlathoz a vásárló előzetes hozzájárulása szükséges. Mindamellett nem szabad elmenni a ‘jogos érdek’ lehetősége mellett sem, mert abban az esetben már egyáltalán nem biztos, hogy előzetes hozzájárulás szükséges. Elképzelhető, hogy nem is kell enegedélyt kérni eDM küldésére, mert jogos érdeknek minősül, ha a korábban vásárolt termékhez kapcsolódó, jobb ajánlatot küldünk a vásárlónk számára.

Az új elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet tervezete (“e-Privacy Rendelet”), amely felváltani hivatott az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelvet (“Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) az alábbiak szerint rendelkezik a nem kívánatos tájékoztatásról szóló 16. cikkének 2. pontjában:

Amennyiben egy természetes vagy jogi személy – az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelően – elektronikus levelezés céljából megszerzi ügyfeleitől elektronikus elérhetőségi adataikat egy termék vagy szolgáltatás értékesítése során, e természetes vagy jogi személy csak akkor használhatja fel ezeket az adatokat saját hasonló termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos közvetlen üzletszerzési célra, ha az ügyfelek számára egyértelműen és kifejezetten lehetőséget biztosít arra, hogy az ilyen célú felhasználás ellen díjmentesen és egyszerűen kifogással élhessenek. A kifogásolási jogot az adatgyűjtéskor és minden egyes üzenetküldéskor biztosítani kell.

Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ennek ellenére a ‘2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól’ szóló törvény úgy rendelkezik, hogy szükséges az előzetes hozzájárulás.

Upsell, cross-sell, downsell – tesz egyáltalán a GDPR különbséget?

A klasszikus iskola szerint, a cross-sell kiegészítő terméket ajánl, az upsell pedig az eredeti terméknek egy jobb verzióját. Laboratóriumi körülmények között ez az állítás minden bizonnyal megállja a helyét. Azonban a valóság sohasem ennyire fekete és fehér.

A mi meglátásunk szerint, a következő ökölszabállyal lehet nekifutni, az upsell/cross-sell kérdéskörének:

Minden cross-sell upsell, de nem minden upsell, cross-sell.

Gulyás Zsolt

Co-Founder & CEO, smartupsell.hu

…és akkor a downsellekről még nem is beszéltünk!

Mikor jogos érdek, mikor nem? Öntsünk tiszta vizet a pohárba

Egyértelműen jogosnak mondható az érdek, amikor mondjuk egy termék hibajavításáról van szó. Például egy eBook tartalma nem volt helytálló, esetleg logikai, helyesírási hibákat tartalmazott.

Nehéz lehet belekötni abba, hogy a kereskedőnek fűzödött több érdeke egy ingyenes javítás kapcsán kiküldött figyelemfelhívó eDM-hez. Ingoványosabb talajra tévedünk, amint fizetőssé válik a javított, bővített, aktualizált, stb. változat.

Megér egy külön misét az OTO (One Time Offer) egyszeri, vissza nem térő ajánlatának gyakorlata. Rámondható, hogy a vevőnek jogos anyagi érdeke fűzödik ahhoz, hogy értesüljön egy, a korábbi vásárlásához kapcsolódó ajánlatról. Hiszen, ha lemarad az akcióról, akkor effektíve anyagi kár éri (persze jó kérdés, hogy nagyobb anyagi kárt jelent-e lemaradni egy remek kedvezményről, azzal szemben, hogy a vevő egyáltalán nem vásárol semmit, így nem költ több pénzt).

A cikkünk elején említett Facebook bejegyzésben elhangzik egy remek repülőjegyes példa a jogos érdek erősen viszonylagos mivoltáról. (Ez a példa nem tartalmaz értékesítési célzatú információkat, azonban a jogos érdek többféle értelmezhetőségét remekül példázza.) Amikor a légitársaság emlékeztetőt küld, a hamarosan induló járatról, alapvetően jogos érdeknek tekinthető az értesítés. Mindazonáltal nem állítható teljes bizonyossággal, hogy hasznos volt az emlékeztető, elképzelhető, hogy csak zavarta az utast a kéretlen email, hiszen eleve pontosan tisztában van azzal, hogy mikor indul a járata.

Egyes jogászok álláspontja szerint, remek “kiskapu” lehet a jogos érdek “kipipálására”, ha a hírleveleink (akár upsell utánkövetés, akár általános promóciós levél) olyan ajánlatokat tartalmaznak, amelyek a weboldalra érkező látogatók számára nem hozzáférhetőek, kizárólag a hírlevélből elérhetőek.